Megfigyelések


   Szerkesztések


   Külső feladatok


   Kurzusok


   Tanulmányok

  ¤ Phd - Disszertáció
  ¤ Új Magyar Építőművészet-beli cikk (1998)
  ¤ "Utcarajzok szerkezeti felépítése" (2oo2)
 
¤ "Fulbright-ösztöndíjjal Amerikában" (2oo2)
  ¤ "Tónus a vonal mentén - a Helyi Kontraszt"
  ¤ Káoszból rend
  ¤ Küszöbszintek
 

KÁOSZBÓL REND


Kompozíciós eszköztárunk
Elemes tér-építés részleges beállítás alapján

 



1.Sir John Soane: Rotonda - Bank of England (London) 1788-1804


Kulcs-szavak: alap-sík, elemi forma, ellenpont, forma-készlet, főmotívum, funkció, kompozíció, legnagyobb közös osztó, modulháló, rendszer, ritmus, sorolás, szerkezeti alapvonal-háló, szimmetria.


FELADAT: Részleges beállítás kiegészítésével tervezzünk belső teret, s ábrázoljuk azt alacsony horizontú perspektívában!
 
     Rajztermünk lépcsőzetes pódiumán, szabadon felhalmozva, különböző modell-testek szerepelnek, így pl.: álló és fekvő helyzetű, egész ill. feles méretű hasábok, váz-szerkezetű és tömör kockák, félkockák, keretes (demonstrációs) tábla, hengerek. melyek mind valamilyen tér-építészeti elemet képviselnek (pl. oszlop, gerenda, kiváltó, lépcső, parapet, mellvéd, födém, stb.).
     Az ilyen jellegű feladatnál gyakori hiba a kompozíció egyszerű lemásolása. Ne vesszünk el a kockológia részleteiben! Lépjünk túl a látvány gépies utánzásán, s szabaduljunk meg a kockológia kötöttségeitől! Egy szokványos rajztermi beállítás idomaiban nehéz felismerni a szabadon tervezendő belső tér alkotórészeit, amíg csak közönséges tárgy-rajz egymásra dobált elemeit látjuk magunk előtt. Csoportosítsunk és egyszerűsítsünk!
 
Az idei kompozícióban a következő motívumokat különíthetjük el:

     •     Kiskockákból összerótt álló hasábok (mint oszlopok)
     •     Oszlopközök (kiskocka-egységben kiszámolható a keret-táv)
     •     Vízszintes gerenda (feles hasáb képviseli)
     •     Lépcsőzetes rajztermi padlat (kiegészítve előlépcső-hasábbal)
     •     Keresztbeállított váz-kocka (mint mellvéd)
     •     Szűkülő oszlopközök, maradvány-oszlopok
     •     Konzolosan kiugró elem (falgerenda, korlát)
     •     Vízszintes lefedést jelző demonstrációs panel
     •     Álló hengerek (a hasáb szögleteinek lefaragására inspirál)
 
     Nyugati kultúránkban a belső teret elsősorban a falak, a mennyezet és a padozat határoló síkjai révén jeleníthetjük meg. A teret első lépésben egy olyan nagy-kocka belsejeként értelmezzük, amelyet négyzethálóval osztott lapok határolnak. A nagy-kocka függőleges és vízszintes alapsíkjaihoz illeszkednek az eltérések variációi: ferde síkok (lejtők), íves felületek, áttörések, nyílások, tagozatok, lépcsők, bordázatok, díszítmények, stb.

     Vegyük végig - ellentét-párok felsorolásával - a térhatároló síkok néhány változatát:

     FAL - A térhatárolás függőleges síkja lehet pl. tömör vagy nyitott, sima vagy tagolt, zárt vagy átjárható, rakott fal      vagy árkádos oszlopsor.
     PADLAT - A térhatárolás alsó síkja lehet pl. vízszintes vagy lépcsőzetes, lejtős, hálós vagy átlós, intarziás vagy      más mintával díszített burkolatú, tükröződő, stb.
     MENNYEZET - A térhatárolás felső síkja lehet pl. sík vagy bordás, ferde vagy ívelt, áttört vagy boltozatos,      bevilágított vagy csilláros, tetőfelépítménybe torkolló, stb.
 
     Kiegészítő elemek - Épített környezetünk valódi anyagokból és szerkezetekből tevődik össze. Körbepillantva, számos kiegészítő formát észlelhetünk: szegély, tagozat, díszítmény, küszöb, párkány, szemöldök, keret, fülke, félpillér, stb. Az ilyen és hasonló motívumok alkalmazása teszi gyakorlatiassá elméleti tér-megjelenítésünket.
     Válogassunk történeti példákból! Tanulmányozzuk híres terek összetevőit!

     •     Példa a FAL-ra: Ronchamp,Notre Dame du Haut (Le Corbusier)
     •     Példa a MENNYEZET-re: Roma, Palazzetto dello Sporto (Nervi)
     •     Példa ÍVES FELÜLETEKRE: London, Bank of England (Soane)

     A tervezéshez szükségünk lesz valamilyen rendszerre. A véletlenszerűen egymás mellé került rajztermi idomokat a beállítás vázolása során először lajstromba vesszük. Az elemeket térbeli helyzetük, feltételezett funkciójuk szerint csoportosítjuk. A tér-építés szempontjából elsőrendű részeket kiemeljük (pl. oszlopok, oszlop-közök).
     Az összetevők helyzetének pontosabb megismerése céljából szükségünk lehet a test-csoport körbejárása is. Így tisztázódik az egész és a részek viszonya. A tér-közök arányszámmal kifejezhetőkké válnak, amikor megleljük a beállítás legnagyobb közös osztóját (pl. a kiskocka-egységet). A kínálkozó modulháló berajzolása segíti a távlati kép felszerkesztéséhez szükséges kocka-rács felismerését. A távlati rajzzal egyidejűleg vázoljuk fel a látványhoz tartozó vetületeket is! Tervezni vetületi rajzokon általában könnyebb.
     Az előkészítés közben szétválogatjuk az adott forma-készletet. Az alaprajzon (vagy a metszeten) hangsúlyozottan szereplő, esetleg megismétlődő elem-csoportban felismerhetjük a főmotívumot. Idézett példánkon ilyen pl. az oszlopokból és gerendából álló keret ill. az ehhez tartozó lépcsős padló egy szakasza.


Tekintsük át kompozíciós eszköztárunkat:


     •     Elemek csoportosítása
     •     Felület-váltások, tagolás
     •     Fény-árnyék-hatások
     •     Fokozás
     •     Forgatás
     •     Kontraszt (ellenpont)
     •     Lépcsőzés
     •     Ritmus (ismétlés)
     •     Sorolás
     •     Szimmetria
     •     Tükrözés

2. L. Nervi: Palazzetto dello Sporto, Roma, 1956   
 
Fentieken túl, gondoljunk még az alábbiakra is:

     •     Funkció - szerkezet - anyag egysége
     •     Elemi formák (sematikus metszet mozgatása)
     •     Történelmi stílusok, dekoráció
     •     Szerkezeti akrobatika
     •     Organikus formák
     •     Mutációk, variációk, szabálytalanságok
     •     Épített rész és környezet viszonya
 
     Tér-építő feladatunknak könnyebben végére járunk, ha tervezés közben - a beállítás sugallatára - valamilyen hasznos funkciót is kitalálunk (pl. fogadóterem, torna-csarnok, díszterem, templombelső, reprezentatív folyosó, lakosztály, kiállítótér, étterem, szálloda-belső, oszlopcsarnok, konferencia-tér, stb.).



ÖSSZEFOGLALÁS


               (1)    A valóság vázlatos feltérképezése közben kiválasztunk néhányat a felkínált                          építészeti motívumok közül, majd
               (2)    ezeket saját rendszerbe foglalva, valamilyen képzelt funkcióra gondolva, új                           teret építünk.

     A nézőpontunkhoz tartozó perspektíva szerkezeti felépítését úgy ellenőrizhetjük, hogy gondosan mérlegeljük a hátsó négyzetlapok hihetőségét. Ezért fontos a takart élek vázlatos berajzolása is. Konstrukciónk sikere általában a közeli kockatorony helyességén múlik. A tervezés folyamán, majd később a felületosztás és az anyagjelölés fázisában is bizton támaszkodhatunk szerkezeti alapvonal-hálónk rész-osztásaira.



3. Le Corbusier: Notre Dame du Haut, Ronchamp. 1950-55
 
 

 © Minden jog fenntartva. Dr. Méhes Balázs PhD egyetemi docens
ajánlott felbontás 1024×768