A műegyetemi rajzoktatás hagyományos tanmenetében a folyosó-rajzolás témája az első alkalom, hogy tárgyak ábrázolását követően teret rajzolunk. A tér is tárgy, csak éppen léptéket váltunk! Ha képzeletben felnagyítjuk a kockát, s helyet foglalunk benne (vagy másfelől közelítve - lekicsinyítjük magunkat, s úgy bámuljuk belsejét), elméletileg eljutunk a tárgytól a térig.

     A következő vázlat egy megváltoztatott méretű négyzetes oszlop segítségével a tárgy- és térrajz közötti átmenetet szemlélteti. A tárgyat megfoghattuk, körbejárhattuk - a horizontunk általában felette volt. Ha elfordítjuk a hasábot, s szemből nézünk bele, szimmetrikus, hosszúkás, folyosó-szerű teret kapunk. Ez a hasáb szabályos kockák sorolásából épül fel.

     A mellékelt illusztráció a dobozbelső hátlapjának és oldallapjainak elrendezését szemlélteti. A padló ill. a plafon képsík-mozaikjainak aránya elsősorban a rajzos nézőpontjától függ. Mivel példánkban a szemsík közelebb esik a padlóhoz, mint a mennyezethez, a plafon képsíkbeli vetülete nagyobb lesz a padlóénál.

     A tárgy-rajzolás szerkezetépítő fázisában a tárgyat befoglaló formába burkoltuk. Tér-rajzolásnál első vázlatunk a "dobozbelső" oldalainak kontúrhálója lesz. Kezdetnek a látvány súlypontjába eső, központi vezérsík helyét érdemes kijelölni.

     A tárgy- és térábrázolást összehasonlítva, mindkét esetben közös alkotó tevékenységnek bizonyul tehát a síkkompozíció, ami a rajz-felület kedvező arányú tagolását jelenti. A képsík-mozaikok egyensúlyát keresve, foltjaik ritmusát mérlegeljük, de a sötét ill. világos foltok váltakozására is ügyelünk.

     Mérő-képsíkunkkal párhuzamos felületen (itt: a szemközti üveg-ajtós válaszfal) a rajzlap széleivel párhuzamos főirányok eredeti, derékszögű hálózata perspektívában nem torzul. Ezt a felületet vezérsíknak hívjuk. A szerkezeti vázolás kezdetén az ilyen képmező megfelelő hely vízszintes és függőleges mérő-skáláink kiépítésére.

8. ábra: A vezérsík részletezése (részlet-halmozással)	9. ábra: A vezérsík főméreteinek aránya

     A kisebbik oldalt a nagyobbikhoz mérjük. A szemközti falat egyszerű geometriai formákra bontjuk. (A példánkban szereplő folyosó végfalánál egy egész egy harmad négyzet adódik.) A körív legfelső pontjára fektetett érintő segítségével a maradék körszeletet is szabályos téglalapba foglaljuk.

     Szabályos "beülő hasábunknak" négy összetartó sarok-éle van. Padló-közelből rajzolva, a felső hasáb-élek meredekebbek, mint az alsók. Középről a mennyezet sarok-élei azonos dőlésűeknek látszanak. Fal mentén azonban a közelebbi sarok-él tűnik meredekebbnek. Határozzuk meg a sarok-élek pontos dőlését!
     Szerkezeti ferde dőlés-mérése a főiránybeli összetevők vizsgálatát jelenti. Egy derékszögű háromszög befogóit kell összehasonlítanunk, ahol a kérdéses ferde egyenes átfogóként szerepel. Ez az aránymérés módszere. A virtuális  befogókat a  korábban  pontosított vezérsík  főiránybeli  skáláihoz  viszonyítjuk.  A  doboz-belső összetartó

     Ha a szélső ferdék meghosszabbításai (itt: a "beülő-hasáb" átellenes élei) rajzon belül metszik egymást, akkor egy iránypontos perspektívával van dolgunk. Ebben az esetben a másik iránypont jobbra-balra eltávolodik a végtelenbe, azaz a kocka-doboz képsíkunkkal párhuzamos, horizontális élei vízszintesek maradnak. A képsíkunkra merőleges síkok vízszintesei pedig határozottan egy iránypont felé futnak. Ez az összetartás jelensége.
     Az iránypont függőleges koordinátáját az a padló-fúga jelöli ki, amelyik éppen függőlegesnek látszik. Pillantsunk lábunk elé (hiszen rajta ülünk vagy állunk), s kísérjük szemünkkel ezt az osztást a látvány közepébe. A távoli vezérsík padló-metszékén is kiszámolható ez a koordináta.
     A nézőpontunkhoz tartozó iránypont vízszintes koordinátájának bejelöléséhez oldalt pillantunk, majd kikeressük a szemmagasságunkkal egyező fal- vagy ablak-osztást. Végigkövetve ezt a csíkot az oldalfalon, felvisszük a szemközti vezérsíkra.

     Végül a rövidülő térhatároló felületekre is felület-osztásokat viszünk. Példánkban a falburkoló csempékhez és a padlólapokhoz tartozó fúgákról van szó. A szerkezeti alapvonal-háló sűrűsége az iránypont közelében nő. Ez bizonyos mértékű elő-tónust is jelent - a távlati kép mélységi hatása általa is erősödik.