Megfigyelések


   Szerkesztések

  ¤ Perspektíva Helyreállítása Vetületekből
  ¤ Első Kocka - Szélső Kocka
  ¤ Kockarács
  ¤ Fókuszban a Térsarok
  ¤ Térsarok Kockatoronnyal
  ¤ Vetett Árnyék Szabadkézzel
  ¤ Ablakok
  ¤ Épület és növény


   Külső feladatok


   Kurzusok


   Tanulmányok
 

KOCKARÁCS

A látványterv szerkezeti váza
 




Kulcs-szavak: András-kereszt, sarok-tükrözés, befoglaló kockarács, térsarokkal rokon munka-sarok módszere, központi nézősugár, nézési irányba forgatott alaprajz, papírcsík-módszer, vetületi négyzetháló, tárgy-képsík, térsarok, segédvetület, Y-csomópont.


FELADAT:

Ábrázoljuk szabadon választott nézőpontból a vetületeivel megadott épület* tömegét perspektívában - ahogy azt járdaszintről látnánk!
 
 
  1. ábra: Az épületet képzeletben körüljárva, kis
vázlatokkal kedvező nézőpontot keresünk magunknak.
2. ábra: A vetületekre négyzethálót illesztünk.
 
*(ELTE-BME Lágymányosi Diákszállója, tervezők: Sebestény Ferenc, Sebestény Tamás, Répás Ferenc, Peity Attila, 2004)
 
     Az objektumról ideiglenesen minden kiszögellést lefaragunk, s minden beszögellést kitöltünk. Az egyszerűsített tömeget befoglaló kockarácsba illesztjük. A kockarács a szerkezeti váz rajzolása során - valódi építkezéshez hasonlóan - az állványzat szerepét játssza. Nincs az a bonyolult forma, amit ne lehetne szabályosan becsomagolni!
 
     Ha elég messziről nézzük, teljes tömege látómezőnkbe fér, tehát nagy dobozba, befoglaló kocka-sorozatokba illeszthetjük az épületet. Modulhálónk alap-egysége lehet pl. a befoglaló forma kisebbik főmérete (mint legnagyobb közös osztó).




3. ábra: Távolból nézett
tömeg esetén - befoglaló kockaráccsal dolgozunk.
 
 
 
      Közelebb menve, a ház kontúrja látómezőnk szélein túlra kerül. Ekkor szerkezeti rácsot építő eljárásunk a következő:

      •     pozitív sarokra burkoló kockahálót húzunk.
      •     negatív sarokba virtuális kockatornyot állítunk l."Térsarok Kockatoronnyal".


4. ábra: Pozitív sarok esete - közelről nézett, kiugró épület-szárny sarkára burkoló kocka-hálót borítunk.






5. ábra: Negatív sarokba, udvar beszögellésébe, virtuális kockatornyot állítunk.


6. ábra: Választott példánkban az épületszárnyak közti udvar aránya kb. 1 x 1 1/2 x 1 1/2 egység. Az előkészítő munka során az ábrázolandó térsarokba képzeletbeli kiskockát tolunk. Oldal-élét addig növeljük, amíg az el nem éri az udvar keretét! A maradékokat az imént kapott egységre visszaosztva, megkapjuk a négyzethálós térsarok többi dimenzióját.


     Az alaprajzot (helyszínrajzot) magunk előtt lassan körbeforgatva - az épületet képzeletünkben körbesétálva -, mérlegeljük a tervezett épület és környezetéből adódó látvány lehetőségeit. Az alaprajz kontúrjait egybevetjük a vonatkozó oldalhomlokzatokkal. Sarok-sziluetteket, madártávlati tömegvázlatokat készítünk - így választhatjuk ki a legkedvezőbb nézőpontot l. "Első Kocka - Szélső Kocka (A papírcsík-módszer)". Fentiekből következik, hogy a vetületi rajzokat is különálló lapokon érdemes szerepeltetni.


     Ennyi előkészítés után végre hozzáfoghatunk a távlati kép szerkezeti felépítéséhez. Eljárásunk lényege az első kocka nézőpont-helyes ábrázolása. A térbeli modulháló többi rács-pontját sarok-tükrözéssel (az ún. "átlós módszerrel") hozzuk létre.


7. ábra: Az "átlós módszer" kiterített sémája. Ha elkészült az első négyzet, szomszédját átellenes oldalfelezőn történő sarok-tükrözéssel szerkesztjük, hátrafelé haladva.


 
  8. ábra: Bal oldali térfal (északi homlokzat) vonatkozó részletének
előkészítése. A rész-osztásokhoz sorozatos átlós felezésekkel jutunk.
9. ábra: Jobb oldali térfal  
"andrás-keresztjei".  


     Központi szerepet játszik az első kocka rácsban elfoglalt helyének felismerése, azaz az állványzat szerepét játszó modulháló alapméretének megállapítása.
     A konkrét feladattól és választott nézőpontunktól függ, hogy belülről kifelé lépegetve, tér-sarokba írható kiskockákból szövünk-e szerkezeti rácsot, vagy kívülről befelé haladva, a befoglaló nagykockát hasogatjuk addig, amíg az épülettömeg határoló síkjaihoz érünk.
     Az előkészítő fázis során a vetületekre borított modulháló "andrás-keresztjei" révén az ábrázolandó épülettömeg rácstól való eltérései is gondosan rögzítendők.


GYAKORLATI TANÁCSOK


     Végezetül nézzünk körül házunk táján: hogyan rajzoljunk? Jelentősen megkönnyíti dolgunkat a jó hozzáállás - ajánlatos munka-sarkunkat az ábrázolandó térsarok határoló lapjainak helyzetével rokon módon berendeznünk. Próbáljuk ki a "falsarokba-tolt-rajz-asztal" módszerét (l. 10. ábra)!

     Terítsük ki magunk elé a nézési irányba forgatott alaprajzot! Szintén szemünk elé, a bal felőli falszögletbe kerüljön az elkészítendő térsarok baloldali, a jobb felőli falszögletbe a jobb-oldali homlokzat! Így elhelyezkedve közvetlen látókörünkbe gyűjtöttük az ábrázolandó tér- vagy tömeg-sarok valamennyi határoló lapját. A látványterv-készítő hétköznapi gyakorlatában a fentiekben ismertetett fal-szögletet egyszerű rajz-állványok (paravánok) helyettesítik.







10. ábra: A falsarokba tolt
munka-asztal módszere. Az alaprajzot       forgatással állítsuk be úgy, hogy választott nézőpontunk a lap aljára       essen!                                                                                                        


     A térsarok lapjait képviselő három vetület összehasonlítása során kiválasztjuk a modulháló egységét. Általában ez a főméretek közül a legkisebb, vagyis a legnagyobb közös osztó. Kísérő példánkban első kocka-élnek az udvar mélysége kínálkozik. Papírcsíkkal másoljuk át a mélységet az alaprajzra ill. a metszetre! Az alap-hálót érdemes színnel kiemelni.


     A vonatkozó vetületekre felvisszük a kockaháló négyzetrácsát. Részletekhez további andráskereszt-osztásokkal jutunk el. Az első kockát szabadkézzel vázoljuk fel, a háló többi elemét az átlós módszerrel (saroktükrözéssel) szerkeszthetjük meg. Az első kocka távlati képéhez hasznos adatokat nyerhetünk megfelelően előkészített segédvetületeinkről l. "Első Kocka - Szélső Kocka (A papírcsík-módszer)".


11. ábra: Térsarok kitöltése kockaráccsal.


     Az épülettömeg határoló síkjaira a láthatóság szerinti mértékben rendre felhordjuk a szerkezeti hálót, majd mezőnként lépegetve, a rész-osztásokat, tagozatokat is. Később a közeli síkokat további részletekkel (pl. fal-vastagság, káva, födémperem, felületosztás, anyagjelölés, önárnyék, vetettárnyék, tónus, szín, stb.) is gazdagítjuk l. "Ablakok". A vetületek rész-adatait következetesen átlós felezések sorozatával visszük fel perspektívánkra.



         12. ábra: Segédvetületek az első kocka          nézőpont-helyes ábrázolásához. Az          alálátás arányát a "felező-síkról"          olvashatjuk le.

  
 13. ábra: Az oldal-metszékek arányát
a                                
nézési irányba forgatott alaprajzról vehetjük át.                          
 
 
 
ÖSSZEFOGLALÁS


     A szerkesztés idejére ideiglenesen egyszerűsített tömeget befoglaló kockarácsba illesztjük. Váz-építő eljárásunk az állványozás műveletéhez hasonlít. Döntő mozzanat a rácsbeli első kocka helyének és méretének meghatározása. A látványterv eredménye végső soron azon múlik, sikerül-e az első kockát választott nézőpontunknak megfelelő hitelességgel ábrázolnunk perspektívában?
    Az első kocka szabadkezes távlati képéhez hasznos adatokat szolgáltatnak segédvetületeink. A szerkezeti rács többi tagját sarok-tükrözéssel (az ún. "átlós módszerrel") hozzuk létre. Az épülettömeg rácstól való eltéréseit és egyéb részleteket a vetületekre borított négyzetháló sűrítésével fokozatosan hordjuk fel a perspektív vázra.
Ajánlatos dolgozó-helyünk körül a perspektíva helyreállításához szükséges vetületeket az ábrázolandó tér- ill. tömeg-sarok határoló lapjainak helyzetével rokon módon elrendezni.
Ha az épület kontúrja látómezőnkön túlnyúlik, akkor pozitív saroknál burkoló kockahálót, negatív saroknál virtuális kockatornyot érdemes szerkesztő állványzatként alkalmazni.


 
14. ábra: Példa a bemutatott módszerre: "Hotel Ellivuori bővítése, 1974" (Suvitie-Uusitalo építésziroda, Tampere). Az első kocka szabadkézzel, a lejtős terepből adódó nézőpontnak megfelelően, alacsony horizonttal készül. A kocka oldalélét a kiugró épületszárny mélysége szolgáltatja. A többi váz-kocka már szabályos szerkesztéssel sorakozik az első mögött. A távoli iránypontokat - balról és jobbról - az attika-perem szélső ferdéi metszik ki a horizonton. Szerkesztés közben ezeket rajzasztalba döfött gombostűk képviselik. Ha a szerkesztővonal meghaladja az egyenes-vonalzó méretét, cérnaszál segít. A homlokzatképző anyagok grafikai elkülönítése vonalzós felület-osztással (tégla, fa) ill. ragasztott színes fóliával (üveg, beton) valósul meg. Grafikai eszközeinket az adott kor lehetőségei behatárolják. Akkoriban a kémiai fénymásolás volt az általános sokszorosítási eljárás. A kép mélységi illúzióját az előtér fenyőfái fokozzák. A fák épületen belüli sziluettjénél a fólia pengével van kiszedve ill. ott a felület-osztás csíkozása megszakad.)


 
 

 © Minden jog fenntartva. Dr. Méhes Balázs PhD egyetemi docens
ajánlott felbontás 1024×768