|
|
VETETT ÁRNYÉK SZABADKÉZZEL*
|
|
|
Kulcs-szavak: árnyék-fogó felület, árnyékvető él, árnyékvető pont, "fény-doboz", fény-sík, fénysugár, kívánt árnyék-pont, lapátló, térátló, vetület.
|
|
Bevezetés |
|
A "fénydoboz" fogalmát a fénysugár vetületekben való értelmezése kedvéért vezetjük be. Kezdetben a fénysugarat egy kiskocka térátlója képviseli. Kiindulásul tételezzük fel, hogy ez a fénysugár éppen egybeesik ezzel a térátlójával! |
|
|
1. ábra: Az alaphelyzet modellje - A fénysugarat egy kiskocka térátlója képviseli. |
|
|
2. ábra: Alaphelyzet, kiegészítve vetületekkel - a térátló-fénysugár a kocka lapjain lapátlókként jelenik meg. |
|
|
|
Térátlóként választott fénysugarunk a befoglaló fénydoboz oldalsó lapjain mint egy-egy lapátló jelenik meg. A fény-sík és az árnyék-fogó felület metszésvonalát (vagyis az árnyékot) könnyebb először a vetületekben megtalálni.
A fénysíkot a vizsgált árnyékvető élre illesztett fénysugár-egyenesek sorozatából származtatjuk, amelyek mind párhuzamosak a fő fénysugárral.
|
|
|
3. ábra: A fény-sík eredete. |
|
|
Kezdetben tehát azt feltételezzük, hogy a fő fénysugár helyzete pontosan egybeesik a kiskocka egyik térátlójával. A felső P sarok padlóra vetett árnyékát úgy kapjuk meg, hogy ráillesztjük a fő fénysugarat (vagyis a térátlót). Ekkor az pontosan a kocka átellenes alsó sarkára fog mutatni. A felső sarok vetett árnyéka az átellenes alsó sarok lesz. |
|
4. ábra: Fényforrás, fő fénysugár és befoglaló fény-doboz perspektivikus modellben és vetületekben. |
|
|
|
Szabadkézi módszerünknek az a lényege, hogy a szerkesztés kezdetén, látványtervünkön belül, a legelső választott pont vetett árnyékát a legkedvezőbb fényirány megválasztásával, mi magunk határozhatjuk meg. Gyakorlatilag rajzunk egy fontos pontjához tartozó árnyékpontot szabadon tűzünk ki. Ez lesz a "kívánt vetett árnyék pontja". Általában az előre elképzelt végeredmény, vagyis a végső kép szerkesztett árnyékokkal kiegészített kompozíciója, az elvárt hatás befolyásolja ezt a döntésünket. |
|
|
5. ábra: Az árnyék kívánt pontja - visszafelé szerkesztünk,
amikor módosítjuk a térátló helyzetét.
|
|
A kívánt árnyékpontot összekötve eredeti árnyékvető pontjával perspektívánkon véglegesítjük azt a fényirányt, amellyel mostantól fogva dolgozunk. Így alakul ki a befoglaló fénydoboz módosított formája. Az eredeti kockából valamilyen hasáb lett. Ezután meghatározzuk mindhárom vetületen módosított fénydobozunk fő méreteit. Szerkesztés közben a fénysugár vetületi képeit követjük figyelmesen.
A következőkben a szerkezeti rácson belül leggyakrabban előforduló eseteket foglaljuk össze.
. |
|
6 - 9. ábra: Leggyakoribb vetett árnyék-helyzetek. Zárójelben az ok és az okozat van feltüntetve (V = vertikális, H = horizontális helyzet).
|
|
|
|
6. ábra: Függőleges egyenes árnyéka vízszintes
síkon (V/H) |
8. ábra: Vízszintes egyenes árnyéka vízszintes
síkon (H/H)
|
|
|
|
|
7. ábra: Függőleges egyenes árnyéka függőleges síkon (V/V)
|
9. ábra: Vízszintes egyenes árnyéka függőleges
síkon (H/V)
|
|
|
PÉLDÁK |
|
|
10. ábra: Lebegő váz-kocka vetett árnyéka (a lebegés magassága egy kockányi) A váz-szerkezet rúdjai két kockát képviselnek. |
|
|
Az árnyékvető élek meghatározásának folyamata esetünkben azt jelenti, hogy a világos és sötét oldalakat értelmesen elhatároljuk egymástól. Tömör tárgyak árnyékvető élei folyamatos vonalat alkotnak, melyek végül zárt vetett árnyék-foltot eredményeznek. Árnyék-szerkesztés közben is ügyeljünk a párhuzamos egyenesek perspektívikus összetartására!
|
|
11. ábra: Teli lapos lebegő kocka vetett árnyéka.
|
|
|
|
|
12. ábra: Lebegő négyzet vetett árnyéka (lebegési magasság éppen kockányi). |
|
|
13. ábra: Befoglaló kockába írt henger vetett árnyéka. |
|
|
|
A szerkesztés lépései:
• Fedlap árnyéka
• Kör-szerkesztés, nyolcad-pontok érintőivel
• Kör, négyzet, érintők, alkotók árnyéka |
|
|
14. ábra: Henger felső karimájának a palást belsejébe vetett árnyéka.
|
|
|
15. ábra: Ívek árnyéka vízszintes, függőleges és ferde síkokon - a "szalámi-szeletelés" módszere. |
|
|
|
|
16. ábra: A fény-henger vízszintes, függőleges ill. ferde síkú metszetei megannyi, eredeti tömegből származó ellipszist eredményez.
|
|
|
FELADATOK |
|
1 - Oszlop árnyéka (kockákkal modellezett) lépcsősoron |
|
|
17. ábra: Oszlop árnyéka lépcsőn - perspektíva és vetületek. |
|
|
2 - Létra árnyéka kocka-halmon |
|
|
18. ábra: Létra árnyéka lépcsőzetes tömegen - perspektíva és vetületek. |
|
|
3 - Felső ablaksor fénycsíkja belső térben |
|
|
19. ábra: Falnézetek és alaprajz, befoglaló négyzethálóval (A belső tér aránya legyen pl. 2 x 3 x 1/3 egység).
|
|
|
|
20. ábra: A csarnok - belső távlati képe
|
|
|
21. ábra: A megoldás lépései: fokozatosan téglatestté alakul a fénysugár befoglaló kockája. Meghatározónak tűnik az ablak-csík sarok-osztásának alsó pontja (P). Perspektívában most kijelöljük a kívánt árnyék pontját (PDS) a padlón. Ezt visszük át a többi vetületi rajzra i -, megfelelően összenyomva ill. kiterjesztve az eredeti befoglaló kockát. Végül P és DPS összekötésével eljutunk a térátlóként szereplő fő fénysugárhoz.
• Az eredeti kocka...
• Először: zsugorítjuk...
• Másodszor: kitágítjuk a befoglaló fény-dobozt.
• Íme a megfelelő arányban módosított befoglaló
hasáb!
DPS = a kívánt árnyékpont (Desired Point of Shadow) |
|
|
22. ábra: A távlati kép keresett fénycsíkja.
VPD = Átlók iránypontja (Vanishing Point of Diagonals)
|
|
|
|
ÖSSZEFOGLALÁS |
|
|
Kezdetben feltételezhetjük, hogy a fő fénysugár pontosan egybeesik egy kocka térátlójával Ezt a fénysugár értelmezésére kitalált befoglaló kockát "fény-doboznak" nevezzük.
A kívánt árnyékpontot összekötve az árnyékvető ponttal, perspektívában meghatározzuk a fénysugár valós irányát. Ezután a vetületi rajzokon is tisztázzuk a módosított befoglaló fénydoboz végleges arányait.
A fény-sík és az árnyék-felfogó felület metszésvonalait (azaz a vetett árnyékot) először a vetületeken keressük meg. |
|
|
|
|
|
|
© Minden jog fenntartva. Dr. Méhes Balázs PhD egyetemi docens
ajánlott felbontás 1024×768
|