Kulcs-szavak: aránymérés, befoglaló kockarács, ceruzás mérés, függőleges skála, helyi kontraszt, homloklap, képsík-mozaik, mérőképsík, négyzethálós kör-szerkesztés, részlethalmozás, rövidülés-kezdemény, szélső ferde, szerkezeti alapvonal-háló, térsarok, vezérsík, vízszintes bevetítés, Y-csomópont.

     Hauszmann Alajos pompás középületének auláját - a perspektíva-rajzolás szempontjából, munkánk elején - négyzethálós nagykocka-belsőként értelmezzük. Távoli függőleges skálánkat a kép középső sávjában részlethalmozással építjük fel. Az építészeti elemek derékszögű rácsozata a távlat hatására jelentősen módosul. Mivel - átlós irányban, a távoli sarok felé nézve - a nagykocka-belső egyik oldallapja sem párhuzamos képsíkunkkal, a szerkezeti háló eredeti vízszintesei két iránypont felé látszanak futni készülő perspektívánkon. (Ha megdöntenénk képsíkunkat, a függőlegesek is megbillennének, s három iránypontunk lenne.)
     Az előkészítő folyamat során (helykereső vázlatok, képkivágás, nézőpont és horizont) derül ki, milyen ismétlődő motívumok vetületi tanulmányozására lesz szükségünk.
     A szerkezeti rács torzulásaival előbb a kevésbé torzuló térfalon foglalkozunk. Tanulságos az ismétlődő falmezőkkel szemből is megismerkedni. Ha megértjük az építészeti tagozatok és közök eredeti arányrendszerét, eredményesebben ábrázoljuk majd rövidülésüket perspektívában.
     A kép középső sávjában kirajzolódó függőleges skála megvalósulásában fontos szerepet játszik a lépcsőzet mellvédjeinek felületosztásai. A függőleges mércén (S mint skála) - a közeli tagozat osztásaira oldalt pillantva - bejelöljük horizontunk vonalát. Miközben a szemmagasságukban megfigyelt profil-osztást képzeletben körbevisszük a nagytér határoló síkjain, beazonosítjuk a nézőpontunkhoz tartozó horizont-vonalat túloldalt, a kép belsejében is. Szabályos, szimmetrikus belső térben a vízszintes tagozatok biztosan körbefutnak.
     A szemsíkot egy közeli oszlop pozitív-negatív sarkainak látszólag "kiegyenesedő" (perspektívában egyébként "cikk-cakkos") vízszintes osztásaihoz is hozzárendelhetjük. Minden nézőponthoz egyéni horizont tartozik. Egy képen belül viszont egyetlen horizontunk van.
     A legnagyobb alálátás helyén arányméréssel határozzuk meg a szélső ferde dőlését. Lejtése a távoli iránypont helyére utal. A szélső ferde és a horizont metszéspontjában (általában a rajzlap szélén túl) lesz a rövidülő oldal iránypontja. Ennek ismeretében kiegészülnek a köztes ferdék: összetartó vonal-nyalábjuk a távoli szög-csúcs felé konvergál. A szög szárait a szélső ferde és a horizont szolgáltatja.
     A szélső ferde (legmeredekebbnek látszó vízszintes tagozat) főiránybeli komponenseit vízszintes bevetítéssel ill. negyedkörös forgatással - azaz "ceruzás méréssel" - állapítjuk meg. A rajztábla felső peremével végrehajtandó vízszintes bevetítés a távoli és közeli függőleges skála azonos pontjának (látszólagos) magasság-különbségéről ad találó felvilágosítást (y / S). A "ceruzás mérés" a függőleges kocka-élek közti (képsíkbeli) távolságot viszonyítja az eredeti függőleges skálához (x / S).
     A tér szerkezetét a valós építkezés menetéhez hasonlóan építjük fel: a falak és pillérek elkészülte után, azok vállaira ültetjük a boltíveket. A belső homlokzat oszlopsorának félköreit részben megfigyeléssel, részben szerkesztéssel vázoljuk fel. A szerkesztéses eljárás során az (egyenként két negyed-körívből álló félkörökhöz) befoglaló négyzethálót rendelünk. Az összetartozó pillér-vállakra virtuális érintőt fektetünk, mintha vonórúd erősítené a boltövet. Ez lesz a félkör-ív húrja. A húr középpontjába állítjuk a félkört kiegészítő négyzetsor magasságát, azaz a teljes kör sugarát. A vonatkozó iránypont ismeretében, az épülő háló felső pontjához külső érintőt illesztünk. (l. MB: "Körgyűrűk szerkesztése szabadkézzel", "Bazilika-belső", "Az Operaház díszlépcsője").
     A szélső ferde és a horizont meghosszabbított egyeneseit szögszárakként fogjuk fel: ezek közé szorítjuk a szerkezeti háló köztes ferdéit. A szög csúcsát a távoli iránypont képviseli. Ügyeljünk a különböző síkokban futó párhuzamosok összetartására is!
     Határozzuk meg a közeli pillér vízszintes kiterjedését, mielőtt elmerülnénk tagozatainak dús részletezésében! "Ceruzás méréssel" a hasáb össz-szélességét az elkészült térsarok függőleges skálájához hasonlíthatjuk.
     A lépcsőkar mellvéd-falainak és a közéjük zárt geometriai formák megrajzolása után sor kerülhet az egyes lépcsőfokok kijelölésére is.