Megfigyelések



   Szerkesztések


   Külső feladatok

  ¤ Helykereső vázlatok - Gellért-fürdő
  ¤ Tér mint Nagykocka-belső - Műegyetem Aulája
 
¤ Vezérsík - Vásárcsarnok
  ¤ Szabályos belső tér - Corvinus-aula
  ¤ Szépművészeti Múzeum Reneszánsz Csarnoka
  ¤ Szabálytalan belső tér - BME-Info
  ¤ Bazilika
  ¤ Operaház
  ¤ Fázisrajzok


   Kurzusok


   Tanulmányok
 

VÁSÁRCSARNOK

Szabályos belső-tér - egy iránypontos perspektíva


 
Kulcs-szavak: András-kereszt, aránymérés, függőleges skála, harmadrendű ferde, háttér-belemetsződés, képsík-mozaik, négyzethálós nagykocka-belső, szerkezeti alapvonal-háló, szélső ferde, vezérsík, vetületi előtanulmány.


     Kis vázlatok készítése közben keressünk kedvező képkivágást! A patinás helyszínhez illő, valóban mély térhatás akkor érvényesül igazán, ha a látványt nagykocka-belsőnek tekintve, szinte minden térhatároló síkjából látszik valamennyi. A bemutatott példa az első emeleti galérián, a bejárati homlokfal felé nézve készült, hossztengely-közeli irányponttal. A kompozíció részeit a szemközti ("órás") fal, az oldalhajók torkolat-sora, a nyeregtető ferde síkjai és a mintás padlófelület képezik.


     Vetületi előtanulmányok


     Ábrázoljuk pontosan a szemközti "Vezérsíkot"! Kiindulásul az ablakszemek szabályos geometriai hálójára támaszkodhatunk. A nagy Tér hosszmetszetének felvázolásával megismerjük az oldalhajók és a főhajó szaru-állásainak viszonyát. Jól megtanulható az oszlopok szerkezete, ha feljegyezzük egy közeli acél-pillérnek nézetét és keresztmetszetét. Szükségünk lesz továbbá a tető-szerkezet metszetére és a tetősíkok (kiterített) alulnézetére is. E nélkül szinte lehetetlen a választott nézőpontunkhoz tartozó "András-kereszt" merevítések megértése. Célszerű előzetesen nézetből felvázolni egy-egy jellemező rácsos-tartót! Ismerjük meg szemből ill. felülről a közeli híd-korlát visszatérő rács-mezőjét és a földszinti padlóburkolat mintázatát is! Az előtérben szereplő gömb-lámpások elrendezésére külön részletlapon tehetünk utalást.



1. ábra: A szemközti, "órás" fal mint Vezérsík
     Érdemes tanulmányozni a galéria hátsó falát díszítő, régi óriás-fotókat, köztük az építész, Petz Samu eredeti, perspektívával kiegészített metszetét! A kiállított képekből a csarnok alaprajzi elrendezését is áttekinthetjük. A hosszanti főhajóra szimmetrikus rendben kapcsolódnak az alacsonyabb mellékhajók. Választott nézőpontunkból az oldalszárnyakba részlegesen belelátunk. Hátrafelé haladva a belátás mértéke fokozatosan csökken. A visszatérő építészeti elemek "fogyásának" gondos dokumentálásával a perspektívikus rövidülés látványosan kifejezhető. Az oldalhajók képsíkunkkal párhuzamos üveg-falainak eredeti, derékszögű alapvonal-hálózata nem torzul, csak az osztások kisebbednek. Ezek a felületek kiegészítik a központi vezérsík szerepét és hasznos adatokat szolgáltatnak "arányméréseink" számára.


 
     A vonalas szerkezet-építés sorrendje





•     Kompozíciós vázlatok (képkivágás, képsík-mozaikok)
•     A szemközti Vezérsík elhelyezése és részletezése
•     Rövidülő oldalfalak visszaszámolása
•     A szemsík megállapítása
•     Függőleges és vízszintes skálák építése (közel és távol)
•     Aránymérések (szélső ferdék, összetartások, köztes ferdék)

2. ábra: Képkivágás                            



3. ábra: A szerkezet vonalháló (Keret-állások)


     Tetszés szerinti sorrendben, egymást folyamatosan kiegészítve és támogatva, a szerkezeti háló részletei egymásra épülnek. Függőleges skálának a közeli acél-oszlop szerkezetét választottam. Vízszintes irányú skála-építésre igen alkalmas a közeli híd rácsozata. Eközben gondosan ügyeljünk a "háttér-belemetsződésekre" is! Nézőpontunkat biztonságosan dokumentálja a híd korlátján mint skálán leolvasható oszlop-metszékek sora.






     A alapvonal-háló (AVH) szerkesztése közben nem árt gondolnunk arra, milyen fontossági sorrendben szerepeltek az elméleti váz-kocka tárgyalása során a látvány ferde egyenesei? Elsőrendű ferdék voltak a nagy kocka élei, másodrendűek a lapátlók, harmad-rendűek pedig a térátlók.



4. ábra: Az iránypont megállapítása


      A függőlegesnek látszó padló-fúga (példánkban most egy függőlegesnek látszó tető-szelemen is megfelel) és a vízszintesnek látszó ablakosztás szál-keresztjében lesz az iránypontunk. A szemmagasság oldalt pillantással, az oldal-falakon körbevetítve külön is ellenőrizendő!



5. ábra: A rövidülő oldalak vízszintes méretének (x)      visszakeresése


     Szerkesztés közben feltesszük magunknak a kérdést: "Hány oldalhajó fér el a rajz két szélső mezőjében? Hányadik oldalhajó sarok-pillére használható fel közeli függőleges skálaként"?



6. ábra: Lapszéli függőleges skála építése


     A közeli oszlop "részlet-halmozással" készül. A rácsozat osztásain felfelé kapaszkodva, a pillért többször is hozzámérjük a vezérsíkhoz. Az oszlop távoli megfelelőjét a vezérsík peremén visszakereshetjük.



7. ábra: A szélső ferdék pontosítása (összetartás)

               A P pont koordinátái (X, Y):

     Y - mérés (A szélső oszlop magasságának és a Vezérsík adatainak vízszintes bevetítéssel való összehasonlítása, azaz megállapítjuk a közeli és a távoli függőleges skála közötti különbséget.)

     X - mérés (A vezérsík szélességéhez mérjük a távoli és közeli függőleges skála közötti virtuális távolságot, amelyet "mérő-képsíkunkon" észlelünk. Vízszintes skálaként jól használható a híd-korlát rácsozata is.)




 
     Legvégén a tető-rácsozat főiránytól eltérő elemeit rajzoljuk be. A ferde síkban futó "András-kereszt" alakú merevítések átlói az ún. harmadrendű ferdék.
     A távoli rácsozat a közeli rács-szerkezet közeiben csak részlegesen látszik. A bonyolult tetőszerkezetet takarékosan (azaz minimális vonal-mennyiséggel) csak akkor oldhatjuk meg, ha a rácsostartókat korábbi vetületi vázlatainknak köszönhetően, már jól ismerjük. Most alkalmazhatjuk a takarásos perspektíva vonal-hiánnyal operáló módszerét: csak azt kell rajzolnunk, ami nézőpontunkból valóban látszik.



     ELLENŐRZÉSEK


     Figyeljük meg az ismétlődő szerkezeti elemek arányos rövidülését, ahogy hátrafelé, a kép belseje felé haladunk! Ez a jelenség anyag-vastagságukra is vonatkozik. Hasonlóképpen az egyforma oldalhajók képsíkunkkal párhuzamos üvegfalából szintén egyre kisebb foltnyi látszik. Ezért is ajánlatos a közeli részek elő-tanulmányozása, az alábbi csoportosításban:

     •      Lépcsőkar és korlát (Az általánostól eltérő részek pontosítására akkor kerülhet sor, amikor a szerkezeti              alapvonal-háló már elkészült.)
     •      Felület-osztások, burkolatminták (Az előtér részletesebb grafikát kíván.)
     •      Tónusok, fényviszonyok (természetes és mesterséges fényforrások ábrázolása)
     •      Léptékadó figurák (továbbá a mélységi hatást fokozó egyéb motívumok: pavilonok, kirakatok, feliratok)


     JAVASOLT TECHNIKA


     •     Ceruza vagy tus (tisztavonal-háló, felületosztással kiegészítve, a sokszorosíthatóság szempontját szem             előtt tartva)
     •     Tónusok ("helyi kontraszt", formák, térsíkok, anyagok elkülönítése, árnyékok és fények)
     •     Színes változat (Egy nem-fehér alapra másolt vonalhálón kíséreljük meg kiemelni külön a fényeket!)



ÖSSZEFOGLALÁS


     Ismerjük meg a szerkezet egészének és részeinek logikáját! Keressük meg az egyes összetevők tengelyét, szimmetriáját, értsük meg az egyszerűsített formát, valamint a nagy Térben elfoglalt helyét! Azonosítsuk a vizsgált szerkezeti elem felületi síkjainak helyzetét az eredeti "négyzethálós nagy-kocka" oldalaihoz viszonyítva!
     
Ne vesszünk el a részletekben - a korábbi évfolyamok számára a halmozódó rácsos-tartók veszélyes csapdáknak bizonyultak!
 
 

 © Minden jog fenntartva. Dr. Méhes Balázs PhD egyetemi docens
ajánlott felbontás 1024×768